Time and Date Clock

2011. július 1., péntek

06.28.

Úgy döntöttem, hogy a napi rutinról már nem írok olyan részletesen, max ha valami extra történik, mert általában ugyanolyan monoton a munka, szóval nem fogom ennek a részletezésével tölteni az időt. 
Este a meló végeztével megvolt a zuhanyzás, készülődés, mert ismét mentünk a Limmerickbe. Elkészültünk, időben odaértünk, felszálltunk a buszra Szili, Kristóf, Balázs, meg én. Mivel nem volt elég hely az 1 nagy és 3 kisméretű iskolabuszon, ezért pár ember nem fért fel. Többek között a mexikóiak. Mivel én nagyon szerettem volna velük menni, ezért úgy döntöttem, hogy  inkább leszállok a buszról, átadom valaki másnak a helyet, mert nélkülük nem megyek sehova. Miután elment mind a négy busz, azt a tájékoztatást kaptuk, hogy kb 40-50 perc múlva visszajön értünk az egyik busz, majd utána időarányosan meghosszabbítják a kimenőnket. Magyarok, lengyelek, mexikóiak plusz Toby, az angol szakácsunk egyaránt maradtunk a táborban. Felmentünk még cigizni, hogy teljen valamivel az idő. Közben elkezdett esni az eső, szóval kukazsákokból készítettünk esőkabátokat, hogy teljen az idő, majd zongorakíséret mellett „divatbemutatót” tartottunk. Mikor végre megérkezett a busz, már az eső sem esett, így végül kb 10-12-en indultunk el az 50 fős buszon. Voltam olyan nyomorék, hogy mikor be akartam zárni a rohadt ablakot, odakúrtam a hüvelykujjamat aztán majdnem levitte, de szerencsére csak egy 3-4 mm mély vágás lett rajta. Ne játszatok a sárga sulibusz ablakával! A buszon mire odaértünk majdnem mindenki totál bepunnyadt, meg aludt, de én szerencsére benyomtam egy energiaitalt, így nem volt para. Meg amúgy is a handicap-es ujjammal voltam elfoglalva :D Amire beértünk a kocsmába, a többieknek már csak pár percük volt hátra a visszaindulásig. Szerencsés voltam, mert volt még bőven sör az asztalokon, aztán amiket nem tudtak meginni azokat páran odavitték hozzám, szóval örököltem kb 2-2,5 liter jóféle sört.
Ivonne y yo
Döcögősen indult be az este, de ahogy csúsztak le a tequilák (csak úgy jó mexikói módra), úgy lett egyre jobb a hangulat. Nagyon jót táncoltunk, sokkal jobban éreztem magam, mint az előző alkalommal, pedig az is szuper volt. Végigtáncoltuk az egész estét, mindenki vigyorgott, hihetetlen jó érzés volt ebben a csapatban lenni. 0100-ra kellett volna a buszhoz érni, de mi még búcsúzóul 1259kor még benyomtunk egy utolsó kör tequilát, majd spuri volt a buszhoz. Jó fej volt a sofőr bácsi, mert mikor kérdeztük, hogy sokat késtünk-e annyit mondott, hogy mit tudja ő, hogy mikor kell felvennie minket, egyszer csak majd ott leszünk. A buszon hazafelé nagyon vidámak voltunk, táncoltunk, énekeltünk, tényleg nagyon awesome volt. Elég hamar eltelt az út, majd egy jó éjt cigi elszívása után bementem a bunkba. Meglepődtem, mert a srácok még ébren voltak, pedig ők egy szállítmánnyal korábban jöttek haza. Beszélgettünk, ökörködtünk még egy sort, aztán kidőltünk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése