06.24.

Ismét szakadó esőre keltünk. A levegő páratartalma már-már elviselhetetlen a handicap-es tüdőmnek. De akárhogy is, nem érdekelt a dolog, mert elérkezett a nagy nap, este Limmerick-be megyünk, ami Honesdale-ben egy pub. Mindenki nagyon várja már az esti sörözést, mivel mióta az Újvilág földjére tettük a lábunkat, azóta egy korty alkoholt nem ittunk. Persze Muci blogjában olvassuk, hogy mindannyian szerencsétlen szarok vagyunk, hogy ennyire vágyunk az alkohol után, de ezt megvitattuk, hogy azért van, mert mivel szegény még nincs 21, így nem veheti ki a részét az esti buliból, mivel 21 év alatt be se lehet menni a kocsmákba, nemhogy alkoholt inni.

A reggeli BlueRidge-ben volt (lánytábor), bacon, gabonapehely, rántotta, zabkása. Equinunk-ban (a mi táborunk;fiútábor) sokkal jobb zabkása van, szóval örülünk neki, hogy oda kerültünk.
A reggelit követően a szexuális zaklatásról, a fizikális abúzusról, a a vallásszabadságról, a szexus-, és szexuális szabadságról, valamint minden egyéb személyes meggyőződésbeli alapjogokból tartottak előadást. Szerintem az előadások közül ez volt a legfontosabb. Elmondták, hogy senki semmi alapján nem lehet diszkriminálni, valamint leginkább a counselroknak címezve azt is megosztották velünk, hogyha felidegesít a gyerek, vagy bármi gond van, akkor nem pofán verjük, hanem szépen megnyugszunk.
Ezt követően maradhattunk BR-ben segíteni előkészíteni és felszolgálni az ebédet. Rántott csirkemell volt sültkruplival. Iszonyat rossz hangulat van odaát, ismét szerencsésnek érzem magam, hogy Equinunk-ban vagyok. Ebéd után rendbe raktuk a dolgokat, majd miután visszaértünk a bunk-ba, aludtunk pár órát. Mikor felébredtünk, mehettünk is vissza BlueRidge-be, ahol most a csajok tartottak barbecue-t, és mi kajáltunk végre nyugodtan.
Azért tanulnak is az emberek, újabb és újabb dolgok jönnek témába. Megtanultuk például, hogy mi az a rodeózás: Pakolod a csajt hátulról, valaki más nevét súgod a fülébe, és meddig tudsz benne maradni. Hát ezen én majdnem összeszartam magam, mikor meghallottam.
Utána szerencsésen elértük a buszt és mentünk Honesdale-be, a kocsmába. Miután leszálltunk, mindenki rohant a Limmerick-be. Miután átestünk az ID check-en (útlevélellenőrzés), és megbizonyosodtak róla, hogy mindenki elmúlt 21, bemehettünk. Klasszikus, füstös kis ír kocsma, nagyon jó hangulattal. Mindenki hihetetlenül jól érezte magát, leküldtünk fejenként 3-8 tequilát, 2-2 kancsó söröket. 1 kancsó az kb 0,5-0,7 gallon körül lehet. Ebben nem egyeztünk meg. Volt nagy táncolás közösen, a földön, a pulton, az asztalon.
Széles mosollyal indultunk haza a buszon, majd fél óra elteltével megérkeztünk a táborba. Mindenki betámadta a konyhát, majd teli hassal mentünk fel a bunk-hoz, és pár cigi után bevetettük magunkat az ágyba. Ott még beszélgettünk a szokásos esti faszságokról, aztán 0100-0130 körül elaludtunk.

06.23.

Nem tudom, hogy mikor írtam utoljára, de mivel nem volt internet – valószínűleg a néhány napig tartó folyamatos esőzések és viharok miatt -, így nem is nagyon lett volna rá lehetőségem. Rájöttem, hogyha vázlatpontokban leírom trónolás közben, hogy mi történt az adott nap, akkor könnyebben fogok emlékezni a dolgokra.
Csütörtök este barbecue party volt nálunk, ami arról szólt, hogy hihetetlen mennyiségű burgert, hotdogot, salátákat és cukros löttyöket szolgáltunk fel. Volt pulyka, marha és vegetáriánus cucc  volt a zsemlébe, és kétféle kóser virsli a hotdogba. Elég fárasztó volt az egész, de szerencsére sikeresen vettük.
Amint vége lett a kajálásnak, át kellett menni egy tornaterem jellegű épületbe, ami az étkező mellett van, és egy kb 1,5-2 órás előadást kellett meghallgatni olyan dolgokról, mint a tüsszentés helyes módja, és hasonlóan fontos dolgok, amivel úgy tűnik, hogy itt 19+ éves korában még nem mindenki van tisztában. Sikeresen lemerítették az agyunkat olyan szinten a hülyeségekkel, hogy a hátunk közepére nem kívántuk a barbecue maradványainak feltakarítását – mert persze mindent ott kellett hagyni a fontos meeting miatt. Végül hulla fáradtan sikerült ¾ 9-re végezni a takarítással. A narancsos pszichopata jelenléte nagyon frusztrálja az embereket, mivel gyakorlatilag nem csinál semmit, csak másokat fikáz a blogjában, és magát élteti, de olyan szinten, ami már a hazugság és a pofátlanság legfelsőbb szintjeit magasan kenterbe veri. Viszont annyi biztos, hogy állandó beszédtémává vált nem csak a magyarok körében, de az összes support staff-os embernél. Erősödik az „egy kiskanál vízben” érzés, a looser megkapta a Muci becenevet.
Mire visszaértem a bunk-unkba (bungalló) már kellően bealkonyodott. Fáradt voltam, ideges voltam, szóval úgy döntöttem, hogy úgy vezethetem le a legjobban a feszültségemet, hogyha elmegyek kondiba. Ez sikeresen összejött, több, mint 2,5 órát edzettem, majd némi beszélgetés után bedőltem az ágyamba.