Nagyon regen nem irtam mar ami miatt bocsi csak egyszeruen annyira felporogtek az esemenyek, hogy nem volt idom irni vagy komolyabban netkozelbe jutni. Illetve lett volna mert vettem egy ipod touchot ami nagyon meno meg lehet vele mindent csinalni csak blogot irni rola annyira nem gyors es kenyelmes mint gepen szoval ez valahogy hatterbe szorult. Az utolso nehany het hihetlen sebesseggel elrepult. Nagyon sok kozos programon, kemeny melon es regenybe illo torteneten vagyunk tul. Ket hete lazabbra vettuk a format aztan jobban elengedjuk magunkat melo kozben es maskor.. A gyerekek elmentek 13-an, ami bizonyos szempontbol meg konnyebbe tette mindennapjainakt mas szempontbol viszont nagyon hianyoznak. A counselorok a gyerekek utan par oraval leptek le szoval teljesen kiurult a tabor, mindossze kb 40en maradtunk a 600 helyett..
Tegnap elo kellett kesziteni az E-rena-t az Equifunk elnevezesu ultraliberalis magatartasu taborhoz, ami azt jelentette, hogy a hockeypalya beton padlojat falapokkal kellett lefedni, hogyha kiontik a resztvevok az italaikat, epdobjak a cigi illetve mas csikkjeiket, illetve esetleg hanynak (szigoruan gyomorrontastol es hasonloktol), akkor ne a padlot fogja be. Utana a lanytaborban raktunk rendet a gymnastics center-ben.
Miutan mindennel vegeztunk mar nem volt semmi dolgunk, igy neteztunk, majd elmentunk vacsizni. Itt ismetelten kiderult sokadszor, hogy a support staff-ot szarba vagy emberszamba se veszik, mert kozoltek velunk, hogy mi csak akkor ehetunk, ha a vendwgek mar befejeztek a vacsorat. De vegulis mindegy, mar hozzaszoktunk az elmult 2 honap alatt.. Akarhogy is van es mindegy, hogy mi tortenik mi jol erezzuk magunkat nagytobbsegben.
Ezt kovetoen 9.10-re kimentunk a tabor ele, mert az eletemben a leheto legfontosabb szemely, Ági irta, hogy ma tudunk talalkozni, mert szabadnapja van, es van aki elhozza Camp Equinunkba. Ági tabora nagyon kozel van hozzam. Vartunk ra 80 percet, de vegul nem jott :-(
Ezt kovetoen Akossal es Gabival (akik vegig ott vartak velem) visszamentunk az Akos bunkjaba chillelni.
Egy jo fel ora elteltevel hallottam, hogy Maciej (a fonokom) eloszor az en, majd az Akos nevet kiabalja. Kiderult, hogy kozben megerkeztek Ágiek. Volt kb 10 percunk beszelgetni, mert ok mentek Atlantic Citybe kirandulni. Lehet, hogy csak 10-15 percet tolthettunk egyutt, de ez szamomra sokkal tobbet jelentett, mint az elmult par hetben barmi. Amikor meglatott, a nyakamba ugrott, megolelet es ugy tartottuk egymast, mintha soha tobbef nem akarnank egymast elengedni. Amikor ujra atolelhettem es megint egyutt voltunk, akkor ereztem, hogy o az az ember, akit soha nem akarok elengedni es az eletem alapveto eleme! Tenyleg mindossze nehany percig lehettunk egyutt, de ez a par perc is made my week! :-)
Ezt kovetoen elmentunk a helyi kocsmaba Eddy, es jo baratunk; Gal segitsegevel, ahol par pohar ital, es az utolso centjeim elkoleteset kovetoen vidaman terunk haza. Nem siettuk el a dolgot, mert holnap (08.17.) szabadnapunk van, szoval fel 1 korul nygodtan totyogtunk be a taborba, majd nemi kozjatekot kovetoen nyugovora tertunk.
Illetve most meg az iPodon potyogom be ezt a blogot. Most olyN 3.30-4 korul lehet.
(ja, amugy sikerult beszerezni par ajandekot otthonra is.)
Most viszont lepek aludni, jo ejt!
P.s.: inda lászt fjú déjz áj hed a rili táf píriöd bikāz of szām pörszönöl metörz bāt dö 'Survival Kit' end dö fekt dæt máj beszt frend is véjting for mí et hom helpd mì ö lot. Áj alvéjz jùzed that if szāmszing vent rong. Ájm rilli misszin jù biccs end áj kānt véjt tu szí jù ögen. Ájm fākin misszin jú end the hileriösz nájtsz ví spent tugedör! Tēk ker my frend! Szí jù on dö szörtínsz! Lávjā en jù nò det! Plíz rájt mí ez szùn ez pāsszible!

Hamarosan

- Posted using BlogPress from my iPhone bitches!